Soha nem voltam menzás, legalábbis emlékeim nincsenek. Iskolás koromban anyukám minden nap főzött, ovis korom pedig már olyan régen volt, hogy arról nincsenek gasztronómiai emlékeim, kivéve egy bizonyos tökfőzeléket. A lényeg, az én gyermek és fiatal koromból teljesen kimaradt a meggymártás, a pirított dara.Éppen itt volt az ideje, hogy végre kipróbáljam. Érdemes volt, bár korábban tettem volna. Azt is mondhatnám beírtam a kedvencek közé. Ezideig én főtt husit legfeljebb magában, vagy paradicsomszósszal ettem, pedig milyen finom gyümölcsszósszal és pirított darával.
Meggymártás
40 dkg meggy a mélyhűtőből
1/2 kk fahéj
5 ek cukor
csipet só
1 dl tej
1 púpozott ek keményítő
2 ek tejföl
Pirított dara
6 ek búzadara
2 dl víz
pici só
1 ek olaj
A meggyet a cukorral, sóval, fahéjjal és annyi vízzel, amennyi ellepi főzöm kb. 10 percig. A keményítőt elkeverem a hideg tejben, hogy teljesen feloldódjon.Folytonos kevergetés mellett hozzáadom a meggyhez, és forrás után fél perccel leveszem a tűzről. A tejfölt simára keverem néhány kanál mártással, majd beleteszem a meggyszószba.
A búzadarát az olajon néhány percig pirítom.Felöntöm a vízzel, beleteszem a sót, és gyakori kevergetéssel addig főzöm fedő alatt, amíg a vizet a dara magába szívja, és az állaga olyan lesz, hogy villával könnyen keverhető legyen.
Én most húslevesben főtt kacsahusival tálaltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése