2012. november 10., szombat

Libatepertő




A holnapi Márton napi vacsoránk előkészítése, illetve annak mellékterméke- nem szép szóval  kifejezve -ez a kis tál libatepertő. Mert persze, hogy nem melléktermék, hanem mennyei eledel! Frissen kisütve, vékony karikára vágott apró vöröshagymával, friss kovászos kenyérrel remek uzsonna volt bizony ez mára. Libamájat szeretnék sütni Márton napján, ehhez pedig libazsírra van szükség. Ezért ma kisütöttem 1 kg bőrös libahájat. Aranyló zsír, és ropogós friss libatepertő a végeredmény. A zsír megmaradt, de a második percek alatt tűnt el:)))



A bőrös libahájat megtisztogattam, csipesszel kihúzogattam a még benne lévő néhány vastag tokot. Szerencsére nem volt benne sok, vásárláskor ezt igyekszem figyelni.  Éles késsel feldaraboltam kb. 3,5 x 3,5 cm-es darabokra.  Lábasba tettem, pici vizet öntöttem alá, és takaréklángon lefedve elkezdtem sütni.  10 percenként óvatosan átkevertem. 1 óra 10 perc eltelte után már szépen sercegtek a kis tepertő darabok,  a zsírnak sárga színe lett.  Beletettem egy tésztaszűrőt és néhány merőkanál zsírt kimertem.  Annyit hagytam, hogy  ússzanak a tepertők a zsírban.  Tovább sütöttem még 35 percig, néha megkevertem, és a lángot is nagyobbra vettem.  Szépen barnultak. Ekkor 2x1 teáskanálnyi vizet öntöttem rájuk, egy pillanatra a zsír erősen fortyogni kezdett, de aztán a víz  lassan elpárolgott.  A kész tepertőket szűrőkanállal kiszedtem, és lecsepegtettem. A zsírt is átszűrtem.


2 megjegyzés:

  1. ó, libatepertő! Tejfölös-lilahagymás-libatepertős kenyérlángos, hmmm...

    VálaszTörlés
  2. Az sem rossz, sőt:))

    Most langyosan elfogyott, sok hagymával:))

    VálaszTörlés